Galette des rois vagy rákóczi túrós? Két emblematikus sütemény. Mindenki eldöntheti, melyiket választaná szülinapi tortának, ha feltennék neki a kérdést.
Nagy rajongója vagyok a habcsóknak (meringue), és rettentő csalódott voltam, mikor kiderült, hogy megromlott a hűtőben tárolt tojásfehérje, így aztán nem lesz óóóriási habkorona a torta tetején, csak egy olyan átlagos méretű. Az alábbi fotón látható, mikor a már kihűlt tortára ráborítottam a felvert habot. Aztán szépen elegyengettem, hogy a szélére is jusson - bár utólag nézve így sem lett volna rossz..
Tészta:
15 dkg liszt (teljes kiőrlésű rozs, de bármi lehet)
10 dkg vaj
kis hideg víz
Túró töltelék
60 dkg túró
3 tojás sárgája
6 dkg nádcukor
ha szükséges, néhány kanál tejszín/tejföl/joghurt (joghurt volt)
reszelt citromhéj (ha van kezeletlen) vagy citromolaj
Meringue
3 tojás fehérje (még jobb, ha van több)
8 dkg krisstálycukor
fél-egy dl víz
A tésztát reggel összeállítottam, és a hűtőben hagytam egész napra. Délután sütőpapíron kinyújtottam, és kibéleltem vele a formát úgy, hogy pereme is legyen. A töltelékhez habosra kevertem a tojássárgákat a cukorral, belecsepegtettem a citromolajat, és összeforgattam a túróval, meg 2-3 evőkanál sűrű joghurttal, beledobtam a mazsolát, és a tésztára öntöttem, eligazgattam benne egyenletesen. 180 fokra előmelegített sütőbe tettem, és jó fél órát sütöttem. Közben nagyon sokáig úgy nézett ki, mintha a töltelék csak egyre folyósabb lenne, és lehetett izgulni, hogy egyszercsak meg fog-e szilárdulni, de végül minden jóra fordult. A sütőből kivéve hagytam kihűlni.
A habhoz először szirupot főztem a cukorből és egy deci vízből. Elkezdtem felverni a tojásfehérjét, és két - három nagyobb adagban adtam hozzá a szirupot. Addig vertem a robotgéppel, míg kemény lett, akkor a torta tetjére borítottam, és eligazgattam, meg egy villával rajzoltam rá. Legalacsonyabb fokozatra vettem a sütőt, és visszaraktam a tortát. Az én sütőmnél a legalacsonyabb sem olyan nagyon alacsony, úgyhogy ilyenkor nagyon kell figyelni, meg kicsit kitámasztani a sütőajtót, meg mindenféle trükköt bevetni. Aztán a félig nyitott sütőajtónál hagytam kihűlni - vagy legalábbis félig, mert igazából már indulnom kellett. Aggódtam, hogy a hirtelen hőmérsékleteséstől összeesik a hab, de végül nem.
Ez az én Rákóczi túrósom, szoktak még baracklekvárt kenni a túró alá vagy fölé, de nekem nem hiányzott. Egyszerű és látványos (különösen, ha van hozzá maradék tojásfehérje, ugye...)
Aki nagyon édesszájú, tegyen több cukrot a túróba és a habba is. Az utóbbi időben észrevettem, hogy megváltozott az édesérzékelésem, Pontosan azóta, mikor néhány hétig egyáltalán nem ettem cukrot. Azóta sok mindent túl édesnek érzek, amit a korábban megszokott cukormennyiséggel csinálok. Nagyon érdekes tapasztalat, és persze örülök, hogy így kevesebb cukrot eszem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése