Sokáig azt hittem, hogy a tian egy konkrét ételnek a neve, de egyszercsak kiderült, hogy az inkább egy ételtípus, pl V. nagymamája ezt hívja tian-nak, amit ma is csináltam. Az ételtípust azóta sem sikerült definiálnom, mert sok hasonlóságot nem tudok felfedezni a két étel között. Talán annyi, hogy sült zöldség, és nem gratin, azaz se besamel se tejfölös tojás nincs, ami rásülne a zöldségre.
Szinte az egész augusztust házon kívül töltöttem, szárazkaján és jobb-rosszabb menzakoszton. Már nagyon elegem volt, ráadásul ez pont akkor törénik velem, mikor a legfinomabbak a zöldségek. Hazajőve aztán egy ideig nem is főztem, csak tömtem magamba teljesen primer formában a zöldésgeket. Nem is csináltam mást egy ideig, csak paradicsomsalátát meg sült paprikát. Egyszer még egy cukkinis-paradicsomos tészta is összejött, de ehhez már vendéget kellett hívnom.
A tianhoz egy fokhagymagerezddel kidörzsöltem a tálat, és kikentem egy kanál olajjal. A képen látható módon vékony karikára ill félkörre vágtam egy cukkinit. Beraktam a tálba úgy, hogy a sorok ne érjenek végig a tálon, és a cukkiniszeletek közé paradicsomszeleteket vágtam. Pici borsot őröltem és olívaolajat öntöttem rá, és beraktam a sütőbe, közepesnél nagyobb lángra.
Mikor már elég jól átsült a zöldség (jobb alsó kép), apróra vágott fokhagymát és bazsalikomot szórtam a tetejére, és pár vékonyszelet sajtot is terítettem rá. Így sütöttem még jó tíz percig.
Lehet vékony padlizsánszeletekkel vagy zöldpaprikával is bonyolítani. A zöldséget jól meg kell sütni, ez nem az az étel, amiben finom, ha roppanós. Csak igazán jóízű paradicsommal érdemes belevágni. Így viszont isteni.