Azt hiszem, a tejszínhabos eper, vagy a készen vett fagyi után a legegyszerűbb desszert. Mindenesetre gyors, finom, szabadon variálható, és szinte elronthatatlan - mondjuk, ne égessük el. Gyanúsan sok előnye mellett viszont elmondható róla -akár mentegetőzésképp is - hogy nem valami fotogén. Melegen vagy langyosan a legjobb.A crumble tulajdonképpen egy félbemaradt linzertészta. Ez kerül a feldarabolt gyümölcs tetejére. Ezúttal a tésztát mandulaforgáccsal is felturbóztam, hadd legyen alul-felül abból a finom olajos magból! Egyes receptek a liszt egy részét őrölt mandulával váltják ki.
Mindenesetre ím az alaprecept:
25 deka liszt
5 deka cukor
12,5 deka vaj
5-6 közepes alma
5-10 deka cukor
A lisztet a cukorral elkeverem. A hideg vajat darabokra vágom, majd elmorzsolom a cukros liszttel. Mikor már egyenletes morzsaszerű az egész, kész is van. Nagy melegben, vagy ha később használom fel, berakom a hűtőbe.
Egy sütőbe való tálat kivajazok vékonyan, és belevagdalom a gyümölcsöt, ízlés (meg a gyümölcs édessége) szerint több-kevesebb cukorral meghintem. Lehet fűszerezni is, az almát például fahéjjal. A gyümölcsöt érdemes jó vastag, legalább 5-6 centis rétegben rakni, számítva arra, hogy sütés közben összeesik.
Tetejére szórom a "tésztát", és kicsit elegyengetem, mert könnyen megégnek a felszíni kitüremkedések. Előmelegített, 180-200 fokos sütőbe teszem. Mire a teteje megpirul, jó. Ha mégsem, akkor fehér papírt teszek rá, és visszarakom egy időre. Langyosan a legfinomabb. Ha igazán ki akarok tenni magamért, valami öntetet is csinálok hozzá, például angol krémet (ami a madártejben a "tej"), de fagyival is elképzelhető, és akkor már igazi luxusdesszert.
Egy sütőbe való tálat kivajazok vékonyan, és belevagdalom a gyümölcsöt, ízlés (meg a gyümölcs édessége) szerint több-kevesebb cukorral meghintem. Lehet fűszerezni is, az almát például fahéjjal. A gyümölcsöt érdemes jó vastag, legalább 5-6 centis rétegben rakni, számítva arra, hogy sütés közben összeesik.
Tetejére szórom a "tésztát", és kicsit elegyengetem, mert könnyen megégnek a felszíni kitüremkedések. Előmelegített, 180-200 fokos sütőbe teszem. Mire a teteje megpirul, jó. Ha mégsem, akkor fehér papírt teszek rá, és visszarakom egy időre. Langyosan a legfinomabb. Ha igazán ki akarok tenni magamért, valami öntetet is csinálok hozzá, például angol krémet (ami a madártejben a "tej"), de fagyival is elképzelhető, és akkor már igazi luxusdesszert.
Ezúttal úgy kezdtem, hogy a tál aljába mandulaforgácsot (vagy nem tudom, hogy hívják ezt a hajszálvékonyra szeletelt mandulát) szórtam kristálycukorral, és pár kanál vízzel. Ezt betettem a sütőbe karamellizálódni. Mikor kész lett, egy kanállal kicsit összekevertem, hogy egyenletes legyen a színe.
Ezután rádaraboltam az almát. A karamell miatt már nem cukroztam külön. A tésztába szintén mandulaforgácsot kevertem, így szórtam a gyümölcs tetejére. Csak az este végén, pakoláskor jutott eszembe, hogy az ételekről blogbejegyzés is készülhetne, csak elfelejtettem fotózni. Szerencsére maradt alma is, meg tészta is, a fotók erről a másnapi, mini adagról készültek.
Ezután rádaraboltam az almát. A karamell miatt már nem cukroztam külön. A tésztába szintén mandulaforgácsot kevertem, így szórtam a gyümölcs tetejére. Csak az este végén, pakoláskor jutott eszembe, hogy az ételekről blogbejegyzés is készülhetne, csak elfelejtettem fotózni. Szerencsére maradt alma is, meg tészta is, a fotók erről a másnapi, mini adagról készültek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése