Céklás csicseri saláta

Az újévi menü elég jól követte ama bizonyos gyerekdalt: kezdtük a csicseriborsóval, bár aztán kimaradt a bab, viszont lett lencse (naná!)...

Kedvem volt csinálni valamit a lencse mellett/előtt - olyat, ami szintén megfelelhet a bőséget idéző "sok apró kis szem" koncepciónak. Először vöröslencsére gondoltam, de aztán valahogy mégis nagy kedvencem, a csicseriborsó győzött, és támadt mellé ez a sült céklás ötletem - ami jónak bizonyult.

Sajnos ez nem az a villám salátarecept, amit tíz perc alatt összedob az ember - legalábbis kell hozzá némi előkészület: beáztatni és megfőzni a csicseriborsót (bár ez konzervvel kiváltható) és megsütni a céklát. Mindkettő időigényes, viszont egyik sem kíván folyamatos törődést.

25 dkg száraz (vagy két doboz konzerv) csicseriborsó
5 db közepes cékla (60-70 dkg)
fél szál póréhagyma
1 csokor petrezselyem

A céklákat egyenként alufóliába csomagolva sütöttem meg a sütőben. Ez meglepően sokáig tart, közepes daraboknál is simán van másfél óra - viszont elmondhatatlanul finom így a cékla, össze sem hasonlítható a vízben főtt, de még a gőzölt változattal sem.
A csicseriborsót fél napra beáztattam, aztán szintén jó hosszan főztem. Kaptam nemrég egy kuktát, lehet, hogy legközelebb kipróbálom, abban meddig tart.

Mikor már minden megfőtt/megsült, a borsót leszűröm, a céklát pedig meghámozom és felvágom (ezekkel bőven meg lehet várni, hogy kihűljön). Ha sikerül jól ütemezni a feladatokat, az elsőnek érkező vendég magára vállalja a céklapucolást és vágást - a vele járó bordósvörös kézzel együtt. Persze lehet villával is bűvészkedni, és akkor meg lehet úszni két-három színes ujjbeggyel. A darab pórét hosszában kettévágtam, majd 1-2 centis darabokra. A csokor petrezselymet apróra ollózva dobtam a tetejére (ez ráér az öntet után is, úgy talán még mutatósabb a bordó-rózsaszín keveréken).

Öntet:
1 evőkanál tahini (tahina?/tina? : szezámmagkrém)
1 teáskanál magos mustár
1 citrom leve
1 evőkanálnyi római kömény
napraforgóolaj

Mindezeket a felsorolás sorrendjében kevertem össze, apránként adagolva, hogy homogén lgyen mindig a szósz. Aztán összekevertem a salátával. Tetejére szórtam még pirított szezámmagot, és a leggyanakvóbbaknak is ízlett végül.

És teljesen off (ha van ilyen az ember saját blogjában) ha már ennyiszer leírtam egy oldalon belül, hogy csicseriborsó, rákerestem volt gimnáziumi padtársamra a facebookon... Most várom, hogy visszajelöljön.