Gabonagolyók

A fotókról talán nem derül ki egyértelműen, de ez most nem egy átlagos sütirecept, hanem amiket itt látunk, azok anyatejserkentő golyócskák. Persze semmi nem szól az ellen, hogy olyan is egyen belőle, aki nem szoptat éppen. Többen is nagyon lelkesedtek, akik kóstolták. Finom biosüti ízhatást kell elképzelni.

Mivel is tölthet egy dúla egy szülés utáni (második) estét? Esetemben apró gabonagolyócskák gyurmázásával. A hagyomány viszonylag új, nem egészen egy éve kezdődött, tényleg teljesen párhuzamosan a dúlasággal, bár az első, akinek készítettem, kevéssel a dúla tanfolyam előtt szült, de már akkor is nagyon benne voltam a készülődésben. Leendő dúlaként úgy éreztem, ez a legadekvátabb dolog, amit adni tudok. Egyszer nagyon régen hallottam erről a receptről, talán még tizenévesen, a rádióban. Aztán később a wiw egyik fórumában megtaláltam, és gyorsan el is mentettem jó helyre, hogy majd meglegyen, ha szükség lesz rá. Az elmúlt egy évben negyedszer ülök itt (ez már baby boom?), és gyurmázom a golyókat, közben a szülésen-születésen meditálva. Ezekről talán majd írok még, meg a szülésről is, aminél most jelen lehettem. Mindenesetre a tejserkentő golyók sütinek sem utolsók, sőt, a korábbi felhasználók szerint, mivel nagyon tartalmasak, jól beváltak gyors energiapótlékként olyankorra, amikor rendes evésre nincs idő.

Jöjjön tehát a recept

25 deka árpagyöngy
25 deka búza 10 deka zab 10 deka kesudió (nem pörkölt, sózatlan - ha mégis, akkor csak a végén kell belerakni)
15 deka vaj
15 deka lágy barna nádcukor
víz

A képeken is látható adag annyiban különbözik, hogy a búzát rozzsal helyettesítettem. Nem azért, mert az a kedvencem, hanem, mert elfogyott a búza az Ázsia boltban (Ami különben ki van tapétázva a piacfelügyelettől kapott értesítéssel, miszerint felmondják velük a bérleti szerződést a jövő évtől.)
A gabonaféléket meg kell őrölni. Én a klasszik kancsós turmixban szoktam, de van, aki kávélédarálót ajánl - itt igazán kreatívkodhatnak mindazok, akiknek nincs kis házimalmuk direkt gabonaőrlés céljára. Nem kell az egésznek teljesen lisztesnek lennie. A kesudiót gorombára vágva hozzáadom a gabonához, és szárazon pirítani kezdem egy serpenyőben. Ez eltart vagy negyed óráig, de lehet, hogy tovább is. Mikor már szép barnás, és jó az illata - esetleg nagyon unalmas, akkor kész. Elég gyakran kell kevergetni, hogy ne égjen meg. A még meleg masszába keverem a darabokra vágott vajat, és a barnacukrot. A barnacukor mindenképp nádcukor legyen, és lehetőleg a lágy massza típusú. Ennek van is egy sajátos íze, és jól is lehet vele dolgozni. Ha ilyen nincs, akkor sem érdemes azokkal a cukrokkal próbálkozni, amiket melasszal meg karamellel színeznek, hogy barnák legyenek. Épp most olvastam a Chili és Vanílián is ugyanerről. Akkor inkább jöjjön az őszinte kőkemény kristálycukor. A vajjal és a cukorral jól átkeverem a cuccot, majd apránként hozzáöntöm a vizet is, elsőre ne többet másfél decinél. Épp csak azt kell elérni, hogy a massza formálható legyen, kézzel kis golyókká lehessen összenyomkodni, nem jó túlvizezni. A golyógyurmázás kellemes meditatív elfoglaltság, kb 50-60 darab jön ki ebből az adagból. Lehet közben tévét bambulni, esetleg gondolatainkba mélyedni, tetszés szerint. Mivel két kéz kell hozzá, hosszú telefonbeszélgetésbe csak heatset segítségével bonyolódjunk, másképp nagyon elgémberedhet a nyakunk. Az eredeti recepthez tartozott még adagolási jótanács is, miszerint napi max 3-5 darabot szabad enni, különben hasmenést okozhat.